Még mindig nem tudom, hogy miért írok blogot. Újabban azt veszem észre, hogy felülről mosolygok magamon, és közben írogatok. Magamról, magamnak és néhány számomra fontos embernek, akik közül a legtöbben nem is tudnak a blog létezéséről.
Csütörtökön végre összejött a két kör, igaz a második kisebb volt. 8,88km-t futottunk valamivel kevesebb, mint 48 perc alatt. Jó volt a tempó, elég ütemes, de nem az a kifullasztó. Ha nem lettem volna időprésben, ment volna egy harmadik…