El sem hiszem: időben indulunk, épségben kiérünk és 9:00-kor már síelünk. -8 fokban, de napfényben és kicsit fagyott porhóban. Gyönyörű az idő, a mozgás és a csend kitisztítja a fejeket és megnyugtatja a lelkeket. Mi is békében nyomjuk a köröket Mátéval, Teó Évivel síelnek valahol, Lajos pedig Bálinttal gyakorol. Jó dolog a sebesség és jó dolog carvingolni, visszafelé a felvonóban pedig lehet beszélgetni. Erről-arról, kit mi foglalkoztat. Menetközben találkozunk Lajosékkal és Éviékkel is, ilyenkor lehet egy közöset is csúszni.
Teó hozza a formáját. Egy hatalmasat esik, átbukfencezik a fején, majd valami csodával határos módon sílécre esik, és csúszik tovább, mintha semmi sem történt volna. Imádkozom, hogy kitartson a szerencséje, kordában tartani igen nehéz.
A fiúk azt is bemutatták, hogy síléc nélkül is lehet csúszni.
Este négyig síeltünk - csodaszép, békés és vidám nap volt.
Másnap reggel nyugodt körülmények között megreggeliztünk, bepakoltunk és szerencsésen hazajöttünk.
