Még mindig nem tudom, hogy miért írok blogot. Újabban azt veszem észre, hogy felülről mosolygok magamon, és közben írogatok. Magamról, magamnak és néhány számomra fontos embernek, akik közül a legtöbben nem is tudnak a blog létezéséről.
Ma reggel - amúgy is sokáig kell bent maradnom -, hosszú kihagyás után, újra futottam. Lassan, nehézkesen 7,5km-t. Keserves volt. A hétvégén Vivicitta lesz, azt követő hétvégén pedig Bécsi félmaraton.Hajaj. Vagy inkább hűha.