Szerdai naphoz tartozik még, hogy reggel beugrottam Kati nénihez. Hosszú ideje a fodrászom már és múltkor kérte, hogy hozzak neki egy tibeti karkötőt, vagy valamit, ami segít neki, mert mélyponton van. Vittem neki, sőt adtam egy kis energiát is hozzá. Jó érzés volt látni ahogy örül, és hogy érezte a kapott rezgést. Remélem segíthettem.
Amúgy, hosszú nap volt. Régióból voltak kollégák, és a regionális stratégia alkotás kereteit, feladatait beszéltük át. Délben elmentünk ebédelni, illetve a német kolléga evett – jóízűen, én vizet ittam és magyarázkodtam. Már egész jól megy :). Egész könnyen meg tudtam állni, hogy nem eszem, bár az illatok ínycsiklandózóak voltak. Kb. fél óra múlva, úgy döntöttem, hogy nem kísértem magam tovább, elnézést kértem és elmentem egy 20 perces intenzív edzésre. Jól esett és könnyen ment. Más kérdés, hogy szegény kollegám, akit ott hagytam az üzleti kártyámmal nem tudott fizetni, mert most először PIN-t kért a leolvasó. Ciki, de megoldjuk.
Este a szokásos pránanadis továbbképzésen voltam – jó volt ott lenni és beszélgetni. A témák is olyanok voltak, melyek beleilletek a testi tisztulásomba, persze itt mindez spirituális síkon. A kettő végül is összefügg. Végre egy nap, amikor könnyen aludtam el és éjszaka, amit nyugodtan aludtam át.
Reggel vidáman és frissen ébredtem. Új hír, hogy végre tisztulásnak indult a nyelvem. Anélkül, hogy részletezném: a méregtelenítés egyik velejárója, hogy a távozó mérgek nyomot hagynak az ember nyelvén. Ronda látvány. Nálam, 2 napja indult el a nyelvemen a tisztulás, most már látványos és szerintem holnap már újra kinyújthatom. Bevallom, alig várom :).
Istvánnal a reggeli megbeszélésünk 10 utánra esett a munka miatt. Ő most naranccsal ízesítette az italát. Meg kell mondjam, finomabb. Nekem viszont ott van az előre megvásárolt citromhegy, tehát maradok annál. Mindketten kisimultak és vidámak vagyunk, ráadásul Istvánnak helyreállt a vérnyomása.
Lassan vége a kúrának. Lehet, hogy a végén még hiányozni fog?
