Hétfőn lefoglaltam a visszautat.
A mostani felállás szerint június 16.-án indulok Budapestről Párizsba és onnan TGV-vel Bayonne-ba. Ott megalszom, és reggel megyek át busszal St. Jean Pied de Port-ba (SJPDP). A busz 8:10-kor indul és 9:31-re érkezik meg. Magára útra 33 napot szánok. A visszaút július 20.-án kezdődik, amikor is Santiago-ból Madridba repülök. Madridban alszom egyet és július 21.-én irány Budapest. Legalább is ez a terv. Oda 39.000 Forintot fizettem, a visszautat ennél olcsóbban, mindössze 27.000 Forintból megúsztam.
A felszerelésből hiányzik még, de majd csak sikerül beszerezni a dolgokat. Kis nehezítés, hogy a benti munka elég komoly intenzitással folyik. Plusz a normál projektek mellett, a jövő hétre van egy Hirschburg-i megbeszélésem is. Szeretem ezeket az egyeztetéseket; Hirschburg nagyon szép és a nemzetközi társaságban mára már mindenki jó baráttá vált.
Amit még nem tudok, hogy hogyan fogok a fiúktól elköszönni. Igaz hogy csak 36 napról van szó, de mégis, ennyi időt még nem voltunk távol egymástól; 1/10 év. Mátéval ugyan szoktam beszélgetni az útról, de egyelőre nem érzem, hogy ez mit vált ki benne. Amúgy táborokban lesznek, talán nem lesz annyira feltűnő a hiányom. Az is megfordult bennem, hogy csak én dimenzionálom túl a kérdést és nem is fogok hiányozni egyáltalán. A fiúk szempontjából ebben reménykedem, másrészt önös módon próbálom elutasítani ezt a variációt.
Már várom az indulást, egy időre itt hagyom a poklot, a földet és a mennyet is egyben.
Na, mára már nem hasadok tovább, megyek a gyerekekért a KSI-be.
