Kapom a kedves visszajelzéseket, hogy nem igazán frissül a blog. Hát igen, van benne valami. Egyszerűen nincs időm – olyan mintha több életet élnék egyszerre. A fiúkkal való kapcsolat, a munkahely, az lakás építése és a saját életem a nap minden egyes percét kitölti. Szóval, nem unatkozom.
Mégis mi történik
- Próbálom a futásokat megtartani és készülök a tavaszi futásokra. Az utolsó futás 9km volt.
- Szerintem ember még ennyit nem szenvedett lakással, mint én. Most éppen a fürdőszobát verték szét, mert gyári hibás zuhanyzótálca és átengedi a vizet. Ebből kifolyólag, ázom. Persze az optimizmusom meg van, előbb utóbb összeáll az egész.
- Tervezem az idei síelést, és erősen bízom benne, hogy a megváltozott körülmények ellenére jól fogjuk érezni magunkat.
- Munka az van – ha minden nap 10-ig bent lennék, akkor sem érnék a végére. Nem panaszkodom, mert van benne öröm. A csapat jó, következetesen és biztosan megyünk előre. A múlt héten hummusz ebédet szerveztem, a jó hangulat és a csapatszellem ezen keresztül is erősödött.
Röviden ennyi, talán március termékenyebb tud majd lenni.