Tehát, több mint 30 óra intenzív élmény – utazás és Katmandu – után lefeküdtünk. Végre alhatunk. Néhány perc beszélgetés után, Tamás elmondás alapján, egy mondat közepette aludtam el.

Egyre mélyebbre süllyedtem az álmomban, mikor egyszer csak hangos csöngetés ébresztett. Úristen már reggel van és lázasan kerestem, hogy hol nyomjam el az ébresztést. Aztán rájöttem, hogy a telefon az. Narayan csörgetett, hogy reggel nem a turistabusszal megyünk tovább, hanem bérelt kisbusszal. Hurrá, egy órával tovább alhatunk. Igen ám, de a többieket tájékoztatni kellett. Ezt Tamás vállalta fel. Sikeresen beszélt Riával és Krisztával. Majd felébresztett néhány lakót a harmadikon, és megdöbbenve tapasztalta, hogy egyikük sem Andi. Nem adta fel, próbálkozott egy másik ajtóval is. Ott tényleg Andi volt, de már olyan mélyen aludt, hogy nem bírta fel kelteni. Mondjuk, egy szinttel lejjebb én hallani véltem a dörömbölést. Na, mindegy – szegény Andi majd egy pindurival korábban kell…

Kicsit beszélgettünk, majd szokásosan a mondat közepén elaludtam.

Érzésre olyan fél órát alhattam, mikor hangos telefoncsörgés ébresztett. Úristen már reggel van, kelleni kell. Aztán kiderült, hogy nem kapcsoltam ki a telefonom és a munkahelyről kerestek. Mire megtaláltam már lerakták – mondjuk amúgy sem beszéltem volna. Egy SMS-t azért küldtem, hogy Nepálban vagyok, majd két hét múlva.

Kicsit beszélgettünk, aztán már épp elaludtam volna, mikor egyszer csak felgyulladtak a fények és hangos surrogással elindult a ventilátor is. Olyan 11 előtt lehetett kevéssel; ekkor jött meg az áram. Tamás, te hogy emlékszel? Nagy nehezen megtaláltuk, hogy hol kapcsolható le a ventilátor. Hajunk lobogott a lapátok által keltett szélben, amúgy nem volt hideg. Mindenesetre, ekkor már komoly röhögő görcsben voltunk mind a ketten.

Kicsit beszélgettünk,…

Alvásunkat hangos kopogás szakította meg. 6:00. Andi, aki egy órával korábbra volt kondicionálva ébresztett minket hátizsákkal és menetfelszerelésben, hogy na, akkor mi van. Hát mi lenne, mi még alszunk egy fél órát, aztán majd kelünk. Visszament ő is, mi is egy rövid kis időre.

Néhány perc múlva, gyors mosakodás langyos vízben, öltözés, pakolás. Amilyen melegek a nappalok, olyan hidegek az éjszakák. Egy majom hangosan kiröhögött, mikor rövid pólóban kimentem az erkélyre.

Igaza volt, hát visszamentem, átöltöztem és felvettem - az addigra már átalakított - Türkish Airline poncsómat is.

Néhány perc múlva indultunk Pokharaba.