Csak röviden írok és csak most, mert egyrészt borzasztóan hosszú, zsúfolt volt ez a mai nap és másrészt még nem ért végett. Reggel a szokásos szertartással, azaz az ital elkészítésével, kezdődött. (El kell még mennem citromot és ásványvizet venni holnapra, mert elfogyott). Sós ital is volt, utána rohanás a WC-re – szóval tisztulás ezerrel.
Éhes nem voltam. Mármint reggel. Délben viszont kifutottam egy 20 perces edzésre. Katinka nem volt, helyette Gáborral és a gyakorlataival kellett megküzdenem. Szuszogtam, nyögtem, energia ugyanis nuku, de végigcsináltam. Onnantól kezdve azonban intenzív éhségérzettel küzdök. Eddig ez a legnehezebb napom.
Szóval, HŰHA van már megint.
Reggel Istvánnal csináltam képet. Kitartásunk töretlen, mosolyunk egy kicsit művi – azért már jó lenne valamit rágni, ízeket érezni.
<
A mai nappal elértük a kúra felét, de mi lesz holnap…?
