Június közepén lezárul egy korszak.
F. decemberben vette át átmeneti jelleggel a csapat vezetését. Közel hét hónapot töltöttünk együtt. Ez idő alatt határozottan jól éreztem magam, a korábban megfogalmazott előzetes benyomások helytállónak bizonyultak. Kemény időszak volt. Az pénzügyi év utolsó hónapjait úgy vettük, hogy a háttérben fogadásokat kötöttek kettőnk kirúgására. Pontosabban a fogadás tárgya arról szólt, hogy ha a közel sem realisztikus tervet nem hozzuk, akkor mindkettőnk repül-e vagy csak én. Volt, aki kihátrált a nyomás alól, de F. végig ott volt, exponálta és odatette magát. Becsülöm ezért. Mellesleg az elvárásokat némi csoda, szerencse és következetes végrehajtás segítségével maradéktalanul hoztuk. A csapattal egyetértésben méltó módon fogunk elköszönni.
F. után jön F. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy némiképp sikerült F. kiválasztásához hozzájárulnom. Nem mindenkinek adatik meg ez a lehetőség. Nekem háromszor is megvolt. Az első katasztrofális volt, a második nagyszerű, azt gondolom, hogy ez a trend F.-fel folytatódni fog. Istanbulban sokat dolgoztunk együtt, tudjuk mit várhatunk el a másiktól és ez nagy érték.
Szóval éljen F. és éljen F.
